Én a múlt hétvégén ismerkedtem meg az országúti kerékpározással és be kell vallanom, beleszerettem. Ennek oka az lehet, hogy nem csak komoly állóképességgel lehet elkezdeni és nem szükséges hozzá a nagy csapat sem. Kezdőként az első néhány kilométer nagyon nehezen ment, ami nem is csoda, hiszen irodában dolgozok már több mint egy évtizede és nap mint nap tömegközlekedéssel jutok el egyik helyről a másikra. Most sem teljesen önelhatározásból indultam el, egy barátnőm unszolt és kért meg, hogy kísérjem el a néhány településsel odébb lakó nagyszüleihez. Tudtam, hogy nagymamája finom vacsorával, házi szörppel és süteménnyel vár, így nem volt olyan nehéz rábeszélnie. A furcsa érzés azonban rögtön a hatalmába kerített amikor megláttam az országúti kerékpárt, melynek sokkal keskenyebb a kereke mint az eddig kipróbált kerékpároknak. Az első néhány méter azonban feledtette velem a rossz érzésemet és így át tudtam adni magam az élvezetnek melyet a suhanás és a mellettem elhaladó csodás táj jelentett.